A gimnázium a debreceni kollégiumhoz kötődve 1723-ban lett folyamatosan működő latin iskola. A szerény vályogfalú iskola helyén 1822-ben épült fel a református Nagyoskola (Ógimnázium). 1854-ben mint algimnázium nyilvánossági jogot kapott, 1873-tól főgimnázium. Az iskola 1883-ban új épületszárnnyal bővült, 1896-1897-ben épült fel a ma is használt épület. 1924-ben humán gimnáziummá szervezték át.

Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem nevét 1930-ban vette fel. 1948-ban - mint felekezeti iskolát - államosították. A háromszintes épület Sándy Gyula tervei alapján préstéglából készült, műkő elemekkel. Stílusa eklektikus, historizáló, korai reneszánsz és magyar népi motívumok, díszítések felhasználásával. (Sándy Gyula (1868-1953) építész. Steindl Imre és Petz Samu mellett dolgozott.

Főbb alkotásai: posta Újpesten, templomok Kaposvárott és Székesfehérvárott.) A szecessziós vasalású főbejárati kapun át csúcsíves kresztboltozatú sokszögű előcsarnokba lépünk. Itt Bethlen Gábort és Arany Jánost ábrázoló szobrok (Kamotsay István), a második világháború tanár és diák áldozatainak emléktáblája, valamint Németh László író diófába vésett sorai láthatók.

A gimnázium bibliotékája két részből áll. A földszinten találjuk a 45 ezer kötetnyi régi, ún. "tanári könyvtárat. Az első emeleten az egykori dísztermet olvasótermes, galériás ifjúsági könyvtárrá alakították át. Itt közel 25 ezer kötetet helyeztek el. Az iskola két és fél évszázados könyvtára a város büszkesége.

Az 1758-ban már létező könyvgyűjtemény későbbi fontosabb alkotórészei: Széll Sámuel (1797-1871) által kezelt olvasótársasági bibliotéka, Nagy Ferenc (1777-1846) féle gyűjtemény, Baranyi Elek (1862-1910) páratlanértékű magánkönyvtára. A könyvritkaságok közül kiemelésre kívánkozik: Temesvári Pelbárt (1435/40-1504) 1514-ben, Lyonban kiadott Sermones Pomerii című műve, Bonfini (1424/34-1503) 1758-ban, Bázelben kiadott Rerum Ungaricarum decades című könyve, Abrosius Calepinus 1598-as 11 nyelvű szótára. /Németh László Kossuth-díját ajánlotta fel 1957-ben a könyvtár gyarapítására.

Az ifjúsági könyvtár Radnóti-ajtójának domborművei a firenzei Porta de Paradiso-ra emlékeztetnek, Kligl Sándor alkotása./ A földszinti és az emeleti Pantheon domborművei Hódmezővásárhely és a gimnázium kiemelkedő személyiségeinek állít emléket. A portrék többségét a nyaranként itt dolgozó főiskolai szobrásznövendékek készítették.

A folyosókon látható domborművek: Banga Sámuel (1881-1971) tanár, Bíbó Lajos író, Bodnár Bertalan (1868-1952) tanár, Endre Béla festő, Futó Mihály (1835-1904) tanár, Garzó Imre (1827-1904) tanár, Imre József orvostudós, Imre Sándor (1877-1945) pedagógiai író és művelődéspolitikus, Ivánka Zoltán (1865-1925) tanár, Kallós Ede szobrász, Karády György (1887-1946) tanár, Kovács Ferenc tudós és politikus, Muzsi János (1872-1941) tanár, Nagy György (1879-1923) ügyvéd és politikus, Ormos Ede (1873-1944) újságíró, szociológus, Pákozdy Ferenc költő, Pásztor János szobrász, Péczely Attila (1897-1964) népzenekutató, Szerdahelyi József színész, Tálasi István (1910-1875) néprajztudós.

Az udvaron látható római kori szarkofágok, oltárkövek, szobortöredékek Brigetióból (Ószőny) származnak, Matók Béla (1829-1897) vásárhely egykori főügyésze adományozta a gimnáziumnak. A bronz díszkútat Kamatsay István készítette 1967-ben. A 335 cm magas oszlopon 32 téglalap alakú mezőt láthatunk, melyek fele-fele arányban, egymást váltva fémgrafikákat és hegesztett betűkből álló feliratokat tartalmaznak.

A feliratok szövegét Kamotsay István írta, melyek az emberiség és a magyarság életigazságait összegzik. (Kamotsay István szobrász Hódmezővásárhelyen született, a gimnáziumban tanult. Pásztor János és Pátzay Pál (1896-1979) tanítványa. Medgyessy Ferenc hatása alatt kezdte pályáját.) 1988-ban avatták fel az Erdélyi emlékfalat válaszul a falurombolásokra. A táblákon erdélyi fejedelmek, írók, művészek, tudósok idézetei olvashatók.