Kossuth tér és környéke

Hódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején bekapcsolódott az országos eseményekbe. A város főterének nevét adó Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el a városba, amikor beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt.

A szabadságharc leverése után is továbbélt Hódmezővásárhelyen a Kossuth-kultusz. A kormányzó nemcsak a város első díszpolgára lett 1880-ban, emlékét jelenleg is két kiemelkedő képzőművészeti alkotás őrzi: Vastagh György festménye 1880-ban készült, és a városháza dísztermének falát díszíti. A már érett Kossuthot ábrázoló festmény alá – a volt kormányzó kívánságának megfelelően – egy apró táblát helyeztek el a következő felirattal: Cursum consummavit, fidem servavit (Pályáját bevégezte, hűségét megőrizte). 1903. március 22-én pedig leleplezték a Kallós Ede által készített szobrot a Kossuth téren, azon a helyen, ahol a későbbi kormányzó a toborzó körútja alkalmával nagyhatású beszédét tartotta.

Városháza épülete - Kossuth tér 1.

A Városháza eklektikus stílusban épült 1894-ben Ybl Lajos tervei alapján. Az 57 méteres torony kerengőjéből csodálatos panoráma tárul a látogató szeme elé. Díszes lépcsőházában a lépcsőfordulónál Pásztor János Fahonvéd szobra állít emléket az első világháború eseményeinek. A Városháza dísztermét Tornyai János és Vastagh György festőművészek alkotásai díszítik, melyeken hazánk történelmi alakjait fedezhetjük fel: Kossuth Lajost, Deák Ferencet, Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet, Bercsényi Miklóst, II. Rákóczi Ferencet. A folyosók, irodák falain vásárhelyi festőművészek képei árulkodnak a város ma is pezsgő képzőművészeti életéről. 1970-71-ben tűzvész rongálta meg a Városháza tornyát, amelyben a torony régi harangja megsérült, és a Kossuth térre került. Az épület, ami ma is a közigazgatás helyi központja, hétköznap látogatható 8.00-16.00 óra között, a díszterem és a torony külön engedéllyel, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthető meg. Tel.: +36 62/530-100.

Első világháborús emlékmű - Városháza előtti lovas szobor

Az első világháború helyi és országos szinten is hatalmas megpróbáltatásokat, szenvedéseket és jelentős vérveszteségeket okozott. 1914. és 1918. között a városból és környékéről tizenötezer ember indult el a hazát szolgálni. Nekik állít emléket Pásztor János alkotása a Városháza bejárata előtt. Az 1938-ban felállított emlékmű a mester késői alkotásai közé tartozik, a huszárt ágaskodó lován, harc közben ábrázolja. A szobortalapzaton elhelyezett reliefek az első világháború harci mozzanatait jelenítik meg.

Alföldi Galéria - Kossuth tér 8.

Az Alföldi Galéria épülete 1820. és 1822. között épült klasszicista stílusban Schreck Ferenc tervei alapján. Eredetileg a református egyház tulajdonában állt, és az Ógimnázium növendékeit fogadta be. 1882-ben kibővítették, 1897-ben a bejárat feletti harangtornyot lebontották. 1898-ig folyt benne tanítás. Dömötör János korábbi múzeumigazgató munkásságának köszönhető az Alföldi Galéria létrehozása, amelynek emeleti termei 1985-től, földszinti termei pedig 2004-től adnak otthont különböző kiállításoknak. 2006. óta minden október első vasárnapján az országos jelentőségű Őszi Tárlat is az Alföldi Galériában nyitja meg kapuit, amely a maga nemében egyedülálló képzőművészeti seregszemle Európában, hiszen nincs még egy olyan kiállítás, amelyet minden esztendőben megrendeznek 1954. óta
Nyitva tartás: hétfőn zárva, keddtől- vasárnapig 10.00-17.00;  Tel.: +36 62/245-499.

 Árvédelmi fal

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után vált szükségessé a város körüli körtöltés kiépítése, így észak felől földből 17,5 km, a déli részen pedig téglából mintegy 3 km hosszú gátfalat emeltek. Az egykori Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. A gyalogos kapukból csak a Csillag, Száraz, Királyszék és Árpád utcáknál lévők maradtak fenn. Az árvédelmi fal városképi jelentőségű építmény, ugyanis a Bocskai utcától a Tarján végéig húzódó, népies nevén „kűfal”, az alföldi városok között egyedülálló látványosság.

Tornyai János Múzeum - Dr. Rapcsák András út 16.

A vásárhelyi parasztcsaládból származó Tornyai János szülővárosa támogatásával Párizsban Munkácsy Mihály keze alatt tanulhatott, majd hazaérkezése után nemcsak festészetével, hanem jelentős kulturális szervezőtevékenységével is támogatta a vásárhelyi művészeti élet feltámasztását. Munkásságával művészgenerációk sokaságának adott mértéket és követendő magatartásmintát.
A festőművész nevét viselő, 2012-ben teljesen felújított múzeum állandó régészeti kiállításában a látogató az újkőkor emberének  mindennapjaiba nyer betekintést. A Körös-kultúra Tiszajenő-Szárazparton feltárt ház rekonstrukciója mellett láthatóak a legismertebb régészeti leletek, a Kökénydobi Oltár és a Kökénydombi Vénuszok is. Emellett a múzeumban a dél-alföldi régióban egyedülálló, a múzeum teljes gyűjtőkörét felölelő látványraktárban megtekinthetőek a mintegy ezerötszáz darabból álló, kiemelkedő jelentőségű néprajzi, régészeti, helytörténeti és képzőművészeti tárgyak is.
A múzeumban található Munkácsy Mihály Női tanulmányfej (Női portré 1895.) című alkotása, amit a híres festőművész párizsi tanítványának, Tornyai Jánosnak dedikált.

A múzeum időszaki kiállításairól bővebb tájékoztatást az intézmény weboldala (www.tornyaimuzeum.hu) nyújt.
Nyitva tartás: hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10.00-17.00. Tel: +36 62/242-224

Belvárosi Fazekasház - Lánc u. 3.

Hódmezővásárhely az alföldi fazekasság egyik központja, virágkorát a múlt század második felében élte. A vásárhelyi fazekasmesterek városrészenként eltérő stílusjegyeket alakítottak ki, jellemzően tálakat készítettek, de butella, kancsó, bögre, köcsög, bödön, tintatartó, kulacs, háztartási és díszedény is kikerült a kezük alól. A Belvárosi Fazekasházban Ambrus Sándor fazekasmester kiállítótermét, valamint műhelyét tekinthetik meg az érdeklődők, valamint kipróbálhatják a korongozást is.

Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10.00-18.00; szombaton 10.00-14.00, valamint megbeszélés alapján. Tel: +36 62/233-666; +36 70/510-7004
Weboldal: http://www.belvarosifazekashaz.hu

Bakay-kút
(Szőnyi u.)

Az Alföld első ártézi kútja, eredetileg a piactéren (Kossuth tér) állt. Nevét az egykori Bakay-házról kapta. Zsigmondy Béla (1848-1916) fúrta 1880-ban. A kút percenként 66 liter vizet adott. Belák János városi főmérnök tervei alapján Áprily János és Sternberg Adolf készítette a négyszögletű medencét, közepére a díszes oszlopot. Az oszlop tetején vasból készített üvegezett petróleumlámpa, az alsó részén négy oroszlánfej látható. 1963-ban lebontották, vize már korábban kiapadt. A centenáriumra újra felállították, a Cseresnyés kollégium előtti kis téren.

Csúcsi Fazekasház - Rákóczi u. 10

A 20. századi népi fazekasság jeles mesterének, Vékony Sándornak az 1850-80. között épült házában rendezték be a fazekasok szegényes lakás- és életkörülményeit, illetve műhelyét bemutató múzeumot. A műhelyt úgy hagyták, ahogyan azt Vékony mester öt évtizeden át használta. A lakás egyik szobájában a 19-20. század fordulójára jellemző paraszti enteriőrt alakítottak ki, a többi helyiségben Csúcs és más városrészek kerámiái kaptak helyet. A 19. század közepén csaknem kétszáz fazekasmester dolgozott a városban. Ez volt a mesterség virágkora, és itt volt az egyik legnagyobb fazekasközpont az országban. A fazekasok Csúcson, Tabánban és Újvárosban telepedtek le nagy számban, és a városrészekre jellemző önállú stílusban dolgoztak. A csúcsi fazekasok fehér alapmázas edényeket készítettek, kék színű írókázott díszítéssel. A tabániak és az újvárosiak viszont elsősorban zöld és barna mázas edényeikről voltak ismertek. A gyáripar a 19. századra erős versenytársukká vált, és a fazekasmesterséget szűkebb területre szorította. A Csúcsi Fazekasház 1974-ben nyitotta meg kapuit. Nyitva tartás: április 15-től október 15-ig, csak előzetes bejelentkezéssel. Tel: +36 62/533-317; +36 62/533-318.

Nagy András János-kút

 A fekete márványtábla tanúsága szerint Nagy András János és neje Mucsi Mária fúratták 1884-ben saját költségükön, emberbaráti szeretetből. Zsigmindy Béla egy év alatt készítette el a napi egymillió liter vizet adó kutat. A Séegner Béla által homokkőből faragott nyolcszögletűû medence átmérője 6 m, közepén 1,3 m magas mészkőoszlop, tetején egy nagy és kisebb bronztányér. A teteje tölcsérszerűen kiképzett, melyből régen függönyszerű zuhatagban folyt le a víz. A kút az 1960-as években kiapadt.

Nagy András János (1812-1890) birtokán korszerű gazdálkodást folytatott, vagyonát folyton gyarapította. Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Bőkezűen adakozott a kórház, iskolák és az egyház javára. Emlékét utca őrzi, nemrégiben portréjával utcanévtábla is készült. Alakját Tornyai János festette meg, a kép az Újtemplomi lelkészlak imaházában látható.

Emlékpont - Andrássy út 34.

Az Emlékpont Magyarország egyetlen vidéki múzeuma, amely állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Az Emlékpont mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. A múzeum a 2006. július 7-i megnyitás óta a környező településeken élők sorsát felidézve mutatja be, hogy milyen volt az 1945-től 1990-ig tartó „szocialista kísérlet” korszaka.
Múzeumi tárlatvezetés kérhető magyar és idegen nyelveken, audio-guide  is igényelhető magyar vagy angol nyelven.

Nyitva tartás: hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 10.00-17.00.
Tel: +36 62/530-940
Honlap: www.emlekpont.hu